A házépítés egy nagyon összetett és hosszú folyamat, amire már építkezés előtt érdemes minél jobban felkészülni. 2023. november 1-től változtak az energetikai követelmények az új építésű ingatlanok esetén.
Házépítés
Az építkezés előtt és közben is nagyon sok mindenre kell a tulajdonosnak figyelnie. Gondoljunk csak az építkezés előtti telekvásárlásra, tervezésre, vagy az építkezés megkezdése után a kivitelezők koordinálására, illetve arra, hogy mindenben a tulajdonosnak kell döntenie. Ezért fontos minél alaposabban megtervezni a leendő házunkat.
Tervezés
A tervezés már a telekvásárlásnál kezdődik, hogy milyen adottságú telket válasszunk, mérete, beépíthetősége, tájolása vagy akár a közművesítettsége alapján. A telekvásárlás után az épület megtervezése a következő feladat. Itt érdemes minél alaposabban átgondolni, hogy milyen funkciójú helyiségeket szeretnénk az épületbe, majd az építésztervező megtervezi a házunkat. Az építésztervezőnek figyelemmel kell lennie mind a megrendelői igényekre, mind pedig a jogszabályi előírásokra is. Energetikai szempontból is külön jogszabály van, hogy minek kell megfelelnie egy új építésű ingatlannak.
Energetikai tanúsítvány
Az építkezés végén energetikai tanúsítványt kell készíttetni a hatóság részére, hogy a hatóság ellenőrizni tudja, hogy minden megfelelt-e a mai energetikai követelményeknek, ezért már a tervezési fázisban érdemes elkészíttetni az energetikai számítást, hogy a végén a tulajdonost ne érje meglepetés.
- november 1-től jogszabályváltozás történt az energetikai tanúsítvány kiállításával kapcsolatban. A 7/2006. (V.24.) TNM rendelet megszűnt és a helyét átvette a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet, valamint megváltozott a 176/2008. (VI.30.) kormány rendelet is.
A változásoknak köszönhetően 2 féle besorolást kap egy ingatlan:
- összesített energetikai jellemző szerinti besorolás
- fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás
A jelenlegi új házaknak mindkettő besorolásban el kell érnie az „A” energetikai besorolást az ÉKM rendelet alapján. Amennyiben az engedélyezése a terveknek 2023. november 1. előtt készültek és nem éri el az „A” energetikai besorolást az ingatlan, akkor a jogszabály lehetőséget ad arra hogy a régi (TNM) rendelet alapján is elkészüljön az energetikai számítás és ebben az esetben „BB” energetikai besorolást kell elérnie az ingatlannak.
Energetikai szempontok és követelmények
Az energetikai tanúsítvány tartalmazza azt, hogy egy új építésű ház megfelel-e a mai energetikai követelményeknek.
Nézzünk néhány fontosabb szempontot, amire érdemes odafigyelni:
Épülethatároló szerkezetek követelményértékei: Az épülethatároló szerkezeteknek meg kell felelnie a mai energetikai követelményeknek, ami azt jelenti, hogy minden határoló szerkezetnek (pl.: falazat, padlószerkezet, födémek, külső nyílászárók stb.) van egy úgynevezett hőátbocsátási tényezője, melyet az adott rétegrendek alapján lehet kiszámolni. A jogszabály tartalmazza, hogy mi az a minimum hőátbocsátási érték amit el kell érjenek ezek a szerkezetek.
Nézzünk erre néhány példát ami megfelel:
- Külső falazat: Porotherm 30 N+F tégla falazat + 12 cm EPS hőszigetelés
- Padlásfödém: Gipszkarton + 25 cm ásványgyapot hőszigetelés
- Külső nyílászárók: 3 rétegű üvegezésű, műanyag vagy fa profil rendszerű nyílászárók
Épületgépészet: Fontos az épület fűtés és melegvíz rendszere is, mert ez nagyban befolyásolja az ingatlan energiafogyasztását. Napelem nélkül egy sima elektromos fűtéses és villanybojleres, vagy egy kombi kondenzációs gázkazános ingatlan már nem felel meg a mai energetikai követelményeknek. Viszont megfelelő mennyiségű napelemmel párosítva már jó megoldás lehet. Amennyiben nem szeretnénk napelemet, akkor például a levegő-vizes hőszivattyús rendszerek már megfelelnek a mai követelményeknek.
Nyári hővédelem: Az új rendelet alapján már meg kell felelni a nyári hővédelmi követelményeknek is, ami azt jelenti, hogy árnyékolókat (például redőnyöket) kell felszerelni a külső nyílászárókra, hogy nyáron ne tudjon túlságosan felmelegedni az ingatlan.
Milyen energetikai besorolásba kell esnie egy új építésű háznak?
A fent említettek szerint, az „A” besorolás az, amit el kell érnie egy új építésű háznak. Ami az jelenti, hogy az energetikai besorolás esetén az épület energiafogyasztása maximum 76kWh/m2 lehet évente, valamint a CO2 kibocsátása pedig maximum 20 kg/m2 lehet évente. Amennyiben ezeket az értékeket nem éri el az épület, akkor nem kaphat használatbavételi engedélyt.
Alapos tervezés
Összességében elmondható, hogy az alapos tervezés és a szükséges előzetes számítások elvégzése esetén nem lehet probléma egy új ingatlan építése végén a használatba vételi engedély igénylésekor. A tervdokumentáció készítésekor a tervező felelőssége, hogy a ház megfeleljen a mai energetikai követelményeknek, ezért ha a tervektől eltérnénk az esetben érdemes az energetikát újra számolni, hogy a végén biztosan ne legyen probléma.
