MesterKell

Mik a korszerű hőszigetelés ismérvei?

Mik a korszerű hőszigetelés ismérvei

A korszerű hőszigetelés ismérveit akár egyetlen mondatban is összefoglalhatjuk, de azért nézzük meg alaposabban. A lényeg: a megfelelő hőszigetelő anyagot használjuk az adott felülethez, legyen meg a szükséges vastagság és legyen szakszerű a kivitelezés. És persze az is fontos, hogy mindezt az építkezés vagy a felújítás munkamenetének megfelelő sorrendjében és jó időjárási körülmények között végezzük el.

És most nézzük meg részletesebben, mit mikor, mivel érdemes hőszigetelni, mire kell figyelni. Kezdjük az épület tetejéről, ami tetőtér beépítés esetén maga a tető, padlásnál pedig a födém. 

A padlásfödém kellően nagy felület ahhoz, hogy rengeteg hő eltávozhasson, amennyiben nincs megfelelő födém szigetelés. Viszont van egy jó hírünk: pont a padlás a legegyszerűbben, leggyorsabban szigetelhető épületszerkezeti elem. Bizony, ha szigeteljük a padlásteret, akkor a téli, hideg időben jelentősen spórolhatunk a fűtési költségen, nyáron pedig felvehetjük a harcot a brutális hőséggel. Talán nem is gondolnánk, de egy kánikula során akár 45-60 celsius fokra is fel tud melegedni a padlástér. És ha nincs szigetelve a födém, akkor bizony az egész ház elviselhetetlen katlanná tud változni. 

Ha el akarjuk érni, hogy a fűtésre költött pénz és energia jelentős része ne távozzon el dolgavégezetlenül az épületből (vagyis hogy ne az utcát fűtsük), akkor mindenképp szigeteljük a padlást! Ezzel két legyet ütünk egy csapásra, hiszen a nyári hőség ellen is véd a megfelelő szigetelés és kevesebbet kell költenünk légkondira is. 

Alapvetően fa vagy beton födémmel fogunk találkozni. A fafödém előnye, hogy jobb hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, mint a betonfödém. Hátránya, hogy sokkal érzékenyebb a vízre, párára, hóra. Vagyis figyelnünk kell arra, hogy minél kevesebb pára jusson a lakótérből a padlástérbe és a padlástérben kialakuló pára minél gyorsabban eltávozzon, kiszellőzzön. Erre a célra találták ki a tetőfóliát, ami vízzáró, de páraáteresztő tulajdonsággal is bír. A fafödémek szigetelésére nagyon kell figyelni, ha rossz szigetelőanyagot választunk, akkor gombabetegségekkel, jelentős fakárokkal szembesülhetünk. A beton födém kevésbé érzékeny a vízre, viszont sokkal rosszabb az alapvető hőszigetelő képessége, mint a fának. 

Mit ad nekünk a korszerű hőszigetelés? Mit nyerünk vele? 

Télen meleget, nyáron hideget. Vagyis télen az épületben tarthatjuk a drága áron megvásárolt, előállított hőenergiát, nyáron pedig kevesebb elektromos áramot kell elhasználnunk ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékletűre hűtsük a lakást. Ez különösen a tetőtérnél lesz fontos szempont, aki már járt szigeteletlen tetőtérben vagy padláson, pontosan tudja, hogy nyáron olyan hőség tud lenni benne, mint egy alaposan felfűtött szaunában. Épp ezért még a legjobban szigetelt tetőtérben is szükségünk lesz valamilyen hűtéstechnikára. Az azonban nem mindegy, hogy mennyi pénz megy el a klímák üzemeltetésére. Sokan nem is mérik fel, hogy egy épület hűtésére háromszor annyi energiát kell elhasználni, mint a fűtésre! Mondjuk egy napelemes rendszerrel (még a bruttós elszámolás esetén is) pont a klímával történő hűtés elég gazdaságos lehet, hiszen jellemzően akkor kell működtetnünk a hűtőrendszert, amikor süt a nap. 

De visszatérve a hőszigetelésre, ha a nyílászárók és a hőszigetelés is korszerű, a spórolás mellett nagyságrendekkel jobb lesz a komfortérzetünk, megszűnnek az épületben kóborló huzatok, csökkentjük a hőhidak hatását és mivel kevesebbet üzemelnek a fűtő, illetve hűtőegységeink, hosszabb lesz az élettartamuk, kevesebbet kell szervizelésre költeni. 

Arról nem is beszélve, hogy egy jól hőszigetelt épületnek az értéke is magasabb lesz. Ez különösen igaz a mai energetikai helyzetre, rendelkezhet egy ház akármilyen jó lokációval, ha nincs szigetelve, nem korszerű a fűtésrendszere, jóval kevesebbet tudunk érte kérni. Néhány évvel ezelőtt még csak az energetikai tanusítványból derült ki, hogy még van mit fejleszteni az ingatlanon, és jellemzően csak a fifikás házvásárlók kérdeztek rá, hogy van-e szigetelés a házon, ma már ez lett az egyik alapkérdés. Egy energetikailag stabil épületet könnyebben tudunk eladni azon az áron, amit ténylegesen kérni akarunk érte. 

A homlokzatot is érdemes utólag szigetelni, de itt sem mindegy, hogy milyen anyaggal, milyen vastagsággal és milyen módszerrel dolgozunk. Ha téglaépítésű házunk van, mehet rá az eps-tábla (zárt szerkezetű cellás polisztirol lapok) ragasztással, lábazatra inkább az erősebb, masszívabb, akár lépésálló xps-lapot szokták felhelyezni. Amennyiben vályogházat szigetelünk, kerüljük az eps-xps lapok használatát, mivel a polisztirolnak (hungarocellnek) nagyon rossz a páraáteresztő képessége, a vályog viszont hajlamos felszívni a nedvességet és ha a hungarocellel lezárjuk, a falanyag romlásához vezethet. Azért a vályogra is van szigetelési megoldás, mégpedig a kőzetgyapot tábla. Ez a megoldás azonban jelentősen magasabb összegbe kerül, mind az anyagdíj, mind a munkadíj tekintetében. 

A homlokzati szigetelésnél is az az egyik legnagyobb hiba, ha nem a kellő vastagsággal állunk hozzá a szigeteléshez. A hőszigetelés annál jobb, minél vastagabb a szigetelőanyag, 15-20 centi vastagság igen jót tesz az épület energetikai állapotának és a fűtésszámla befizetése során a bankszámlánkon is több pénz marad. Ha viszont megelégszünk egy 5 centis szigeteléssel, azzal csak azt érjük el, hogy kifizettünk egy Ebben az esetben kifizetünk egy jó nagy munkadíjat, a hőszigetelésünk azonban nem lesz sokkal jobb. Cserébe hívhatjuk újra a szigetelőket és fizethetünk még egy réteg felpakolásáért. 

Arra is figyelni kell, hogy egyenletes vastagságban kerüljenek fel a homlokzatra a szigetelőtáblák, ne legyenek rések, ne keverjük a szigetelőanyagokat, ne toldozgassunk-foldozgassunk más minőségű, vastagságú szigetelővel, mert újra hőhíd lesz a vége a történetnek. A rosszul illeszkedő, egymással nem kompatibilis anyagok találkozási pontjánál vizesedés, penészedés alakulhat ki, rosszabb esetben le is eshet a falról a szigetelő anyag. Ilyenkor ha újra kihívjuk a brigádot, megint ki kell fizetnünk a teljes kivitelezési költséget.  

Szintén lényeges a ragasztás módja, látszólag egyszerű, de egy slendriánul felragasztott szigetelőlap alatt rések alakulhatnak ki, amibe bejut a víz, megfagy, kienged és ez a folyamat pár év alatt tönkre teheti a szigetelést. Nézzünk utána az eljárásnak akkor is, ha nem a saját két kezünkkel ragasztjuk fel az elemeket! Így hamarabb kiszúrhatjuk, ha a kivitelező véletlenül nem megfelelően alkalmazná a ragasztót.  

Megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel megfoghatjuk az épületből elillanó hőenergia: 20-25 %-át a födém és a tető irányában, 25-35 %-át a homlokzati falakon keresztül. Azért a födém és a homlokzati szigetelés mellett fontos az aljzatszigetelés (10-15 %) és a korszerű, jól szigetelő nyílászárók. 

Az utólagos homlokzatszigeteléssel, födémszigeteléssel rögtön megfogtuk az elillanó hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mennyit nyertünk a nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!